Oda-vissza ugrálás
Azonban, hogy a legnagyobb hatást érjük el, szükséges, hogy olyan eseteket
mutassunk a Tanúnak, ahol az "egyre növekvő világosság" mentsége nem
alkalmazható, mert az Őrtorony Társulat egy bizonyos tanítást saját maga
visszavont és elvetett, csak azért, hogy évekkel később ismét a fordítottját
tanítsa és visszatérjen a régen elutasított tanításhoz.
1975-öt megelőzően azt tanították, hogy minden Jehova Tanúja egy pap. 1975-ben
azután visszavonták ezt, és azt kezdték tanítani, hogy a tagok többsége nem
pap, s még a Kingdom Ministry (Királyságszolgálat) című havi kiadvány nevét is
megváltoztatták Our Kingdom Service - re (A mi királyságszolgálatunk); azután
1981-ben visszatért a régi tanítás és ismét átkeresztelték a kiadványt Our
Kingdom Ministry -re (A mi Királyságszolgálatunk). (Magyarul ezek az
elnevezések ugyanúgy hangzanak, ezért - az angolban meglévő, papi szolgálatot
kifejező 'ministry' által jelzett - lényegi különbség sajnos nem érzékelhető
számunkra - a ford.).
Az 1972-es Organization (Szervezet) - könyv azt tanította, hogy "a
gyülekezetben senki sem köszönthet" kiközösített személyeket (172.o.,
angolban). Az 1975/8-as Őrtorony azután visszavonta ezt, azt tanítva, hogy
"Jézus saját példája megóv minket attól, hogy bizonyos rabbinikus írók
szélsőséges nézeteit tegyük magunkévá", hogy ti. elutasítsuk az illetőkkel
való beszédet (6.o.). Ezután az 1981. szeptember 1-i Őrtorony visszatért az
előző nézőponthoz (24-26.o., angolban).
Eredetileg az Őrtorony Társulat azt tanította, hogy a Róma 13:1-ben szereplő "felsőbb
hatalmak" vagy "felső hatalmasságok" a világi kormányzatok, de 1929-ben
elvetették ezt, mint 'hamis tanítást' (Jehovah's Witnesses in the Divine
Purpose - Jehova Tanúi az isteni tervben, 91.o., angolban). Az új tanítás az
volt, hogy a "felsőb hatalmak" Isten és Krisztus. Évtizedekkel később azonban
újból elővették a régi tanítást, úgyhogy Jehova Tanúi most azt mondják, hogy
Róma 13:1 a világi kormányzatokra vonatkozik (Őrtorony, 1980. május 15., 4.o.,
angolban).
Vajon feltámadnak-e a szodomabeli férfiak? A Társulat válasza sorrendben a
következő: 'igen' (Őrtorony, 1879. július, 8.o., angol), 'nem' (Őrtorony,
1952. június 1, 338.o., angol), 'igen' (Őrtorony, 1965. augusztus 1., 479.o.,
angol), 'nem' (Őrtorony, 1988. június 1., 31.o., angol), 'igen' (Insight on
the Scriptures/Éleslátás az Írásokból, 1988., 985.o., angol), 'nem'
(Revelation:Its Grand Climax At Hand/A Jelenések nagyszerű csúcspontja közel,
1988., 273.o., angol). Amint a Mi Királyságszolgálatunk (1989. december, 7.o.,
angol) rámutat, az Örökké élhetsz Paradicsomban a földön című könyv korábbi
kiadása azt mondta, 'igen', de ugyanezen könyv későbbi kiadása már azt, hogy
'nem' (178-179.o.)
Azon lesújtó hatás tudatában, amivel az ilyenfajta információ lehet követői
hitére, az Őrtorony Társulat vagy megpróbálja elfedni a tényeket, vagy
tagadja, hogy a változtatások egy előző nézőponthoz való visszatérést
jelentenek:
"Jehova látható szervezete időnként olyan magyarázatokat közöl, amelyek mintha
helyesbítenének korábbi nézeteket. De ez valójában nem így van. Talán ahhoz
lehetne hasonlítani, amit hajózási körökben úgy hívnak: "lavírozás". A vitorla
megfelelő kezelésével a hajósok a hajót jobbról balra, előre, hátra
irányíthatják, de mindenképpen a cél irányába haladnak ?" - Őrtorony,
1982/11., 19.o.
Mégis, egy alapos vizsgálat felfedi, hogy ezek közül az oda-vissza ugrások
közül sok a korábbi nézet teljes visszavonását jelenti, nem pedig valamiféle
előre haladó irányváltoztatásról van szó. Miért van jelen a tanításban ez az
álhatatlan változékonyság, mely az "igazságot" ma bizonygatja, holnap azonban
mint "hibát" megtagadja, aztán mint "új igazság"-hoz a következő nap ismét
visszatér hozzá, hogy újból hasznosítsa azt?
Amikor a korai időszakban a szervezet egy ember vezetése alatt állt, Joseph
Franklin Rutherford szemmel láthatólag hatalma megszilárdulására várt, mielőtt
elődje tanításainak jó részét félredobta. Ezt követő néhány lépése pedig
egyértelműen stratégiai jellegű volt, hogy ti. elszigetelje követőit az
ellenkező nézetektől, aminek következtében szilárdabb hatalomhoz jutott.
1942-ben bekövetkező halála vezető pozícióba juttatta Nathan Knorr és Fred
Franz csoportját, ők pedig folytatták a tanítások és módszerek saját kedvük
szerint való megváltoztatását.
A Vezető Testület volt tagja, Raymond Franz Crisis of Conscience (A
lelkiismeret válsága) című könyvében feltárja, hogy egy - a harmadik elnök,
Nathan Knorr elleni - valóban merész akció hogyan eredményezte azt, hogy egy
új eljárást vezettek be: ettől kezdve minden tanításbeli változtatáshoz a
Vezető Testület kétharmados szavazati többsége volt szükséges. Attól fogva az
esetek nagy többségében a konzervatívok kerekedtek felül a liberálisokon, akik
csak a '70-es évek közepén tudtak egy rövid időre előtérbe kerülni, de csak
amíg egy tisztogatás révén el nem hallgattatták őket.
Amikor az oda-vissza történő tantétel-változtatással szembesült, néhány Tanú
kezdte megérteni az Őrtorony Társulat vezetésének politikai természetét, amely
távol áll attól az Isten általi "teokratikus" uralomtól, melyet a szervezet a
maga számára igényel.
Ez a cik-cakkos útvonal azt jelenti, hogy Jehova Tanúi "ide-oda sodródnak a
tanítás minden szelében", illetve "örökösen változtatva a nézetünket arról,
hogy mit hiszünk, mivel valaki mondott nekünk valami eltérőt, vagy ügyesen
hazudott nekünk, és úgy állította be a hazug hangot, mintha az igazságé
lenne." - Efézus 4:14 (Új világ fordítás+Living Bible)
"AZ ÉLETÉRT FOLYÓ VERSENY" "nem cikcakkban fut" - Őrtorony, 1992. augusztus 1.,
17.o. A szervezet ezt mondja:
"Látva az életért folyó sikeres versenyhez szükséges fáradhatatlan
erőfeszítést, Pál így folytatta: "Én azért úgy futok, mint nem bizonytalanra,
úgy viaskodom, mint aki nem levegőt vagdos" (1Korinthus 9:26). ? A "nem
bizonytalanra" futni kifejezés tehát azt jelenti, hogy minden megfigyelő
számára teljesen nyilvánvaló kell legyen, hová is igyekszik a futó. A The
Anchor Bible fordítása szerint: "nem cikcakkban futni". Ha a tengerparton le-
és felfelé kanyargó, olykor körbejáró, sőt időnként visszafelé haladó
lábnyomokat látsz, aligha gondolod, hogy az illető futott, s főleg azt nem,
hogy valami elképzelése volt arról, merre igyekszik. De ha hosszú, egyenes
vonalat alkotó lábnyomokat látsz, amelyben az egyenletesen elhelyezkedő
lábnyomok mindig megelőzik egymást, arra a következtetésre jutsz, hogy a
lábnyomok olyan személyhez tartoznak, aki pontosan tudja, hová tart." -
Őrtorony, 1992. augusztus 1., 17.o.
Mégis, amikor az Őrtorony-szervezet saját nyomait vizsgáljuk, mit találunk?
Pontosan azt, amit a Biblia elítél: egy cik-cakkos útvonalat. (vö. Őrtorony,
1981. december 1., 27.o., angolban; szemléltetése, a "Lavírozás a szélben",
egy cik-cakk - folyamatot mutat be).
|
